| Cikk : Nincs szükség a politikai pártokra. |
Nincs szükség a politikai pártokra.
Audie 2010.01.21. 16:58
A pártok jellemzője, hogy ideológia alapján megosztják a társadalmat. Vagyis azért nincs semmi szükség a rájuk, mert megosztottsághoz vezetnek. Ez általánosan igaz a világon mindenütt, de hazánkban és a hasonló helyzetű országokban még sokkal inkább. A politikai pártok valójában a korrupció melegágya. Olyan alkalmatlan és erkölcsileg züllött személyek gyűjtő helye, (tisztelet a kivételnek) akik a hazát és lakóit semmibe veszik. Mindössze kifosztható, megalázható szavazógépet látnak bennük, akiknek olykor némi alamizsnát szórnak óriási csinnadrattával. S a legfőbb gondjuk, hogy rengeteg pénzt pumpáljanak saját magáncégeikbe, külföldi bankszámláikra, rokonaiknak, elvbarátaiknak , de leginkább azoknak a cionista “globalogazdinak” akiknek a kegyeiért sutba dobták a tisztességet, az erkölcsöt és saját hazájukat. Nincs szükség a politikai pártokra.
Képviselők, vezetők=párt?
A törvényhozás és az ország hozzáértő, gondoskodó vezetése, hatékony és tisztelet övezte vezetőt, és elöljárókat igényel.
Ma azt sugallják nekünk, hogy pártok mindig is voltak, abból következően, hogy vezetőink és képviselőink mindig voltak.
Hihetünk a krónikának, a magyaroknak mindig is volt vezetője, és az őt segítő “vezető testülete”. (Hét vezér, népgyűlés, parlament, stb.). Géza után a hatalom legfőbb képviselője, - az ország legfőbb méltósága -, a király volt. De mellette mindig is voltak támogatók, akik ebben a munkában tanácsokkal segítették, ily módon befolyásolva döntéseit (jellemzően) az ország és a benne élők érdekének szem előtt tartásával. Árpád-házi királyaink a haza érdekeit igyekeztek összhangban tartani a lakosság érdekeivel. Azonban a magyar királyokat követő idegen királyaink némiképp megbontották ezt az egyensúlyt, azzal, hogy nagyobb teret engedtek az idegen érdekek érvényesülésének, az idegen befolyásnak.
A mai modern pártok kialakulása is jó 500 éve kezdődött.
Európában az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei. A whigek és a toryk a király ellenében az akkori parlament javára billentették az erőviszonyokat. Az újkori angol pártrendszer fokozatosan építette fel a parlamenten kívüli szervezeteit, és megpróbálta a lakosságot is bevonni a politikába – sikerrel. A különböző politikai irányzatok, összefonódtak tömegmozgalmakkal is, és klubokat is szerveztek. Végül a képviselők pártok szerint tagozódtak. A pártokat mégis a nép és a közérdek ellenségének tartották sokáig, talán nem is alaptalanul.
Itthon a “modern” időkben azonban még ennél is nagyobb változáson ment át az országunkat irányító hatalom mind szerkezetében, mind pedig ideológiájában. A Szent Korona eszmeiségétől, és a haza javától mind távolabbra szakadva, egyre közelebb került a külföldi érdekek, majd a cionista ideológia irányította globalista pénzhatalomhoz.
Mára ott tartunk, hogy már a látszatra sem ügyelnek. Az országot irányítók tetteiben, megszólalásaiban már nyomokban sem lelhető fel, hogy az országban emberek is élnek, a kufár politikusokon, magas rangú köztisztviselőkön, és az őket kiszolgálókon, és kitartóikon kívül.
Miért nincs hát szükség a politikai pártokra?
A pártok jellemzője, hogy ideológia alapján megosztják a társadalmat. Vagyis azért nincs semmi szükség a rájuk, mert megosztottsághoz vezetnek.
Ez általánosan igaz a világon mindenütt, de hazánkban és a hasonló helyzetű országokban még sokkal inkább.
A politikai pártok valójában a korrupció melegágya. Olyan alkalmatlan és erkölcsileg züllött személyek gyűjtő helye, (tisztelet a kivételnek) akik a hazát és lakóit semmibe veszik. Mindössze kifosztható, megalázható szavazógépet látnak bennük, akiknek olykor némi alamizsnát szórnak óriási csinnadrattával. S a legfőbb gondjuk, hogy rengeteg pénzt pumpáljanak saját magáncégeikbe, külföldi bankszámláikra, rokonaiknak, elvbarátaiknak , de leginkább azoknak a cionista “globalogazdinak” akiknek a kegyeiért sutba dobták a tisztességet, az erkölcsöt és saját hazájukat.
Akkor mire van szükség helyette?
Totális struktúra váltására a vezetésben, olyanra, mely a Szent Korona tan szellemiségével összhangban van Teljes személyi cserére a középvezetői szint mélységéig. Valamint olyan hiteles legfelsőbb vezetőre, akár királynak, elnöknek, kormányzónak, nemzetvezetőnek nevezik is, aki elismeri és szolgálja a Szent Koronát mint a legfelsőbb hatalom birtokosát.
Vagyis a Szent Korona eszme, mint Történelmi Alkotmány visszaállítására. És az ebből fakadó változásokra.
A politikai pártok ideje lejárt. A jelenlegi alkotmányos rendszer recseg-ropog. Ennek következtében az erkölcs, mint olyan, nem létezik. Közerkölcs még úgy sem. Bár a fél ország már a bőrén érzi ennek hatását. Mégis érthetetlen módon, milliók tartanak még mindig azon a szinten, melyet az elmúlt évtizedek alatt az oktatásban, a médiákban beléjük vertek. Még mindig a politikusok hazug szavainak, hisznek, a saját szemük és tapasztalataik helyett. Noha politikusaink tetteikkel százszor bizonyították, erkölcstelenségüket, dilettantizmusukat, s hogy szavuk egy fabatkát sem ér.
Ez pedig egyetlen dolgot jelent, hagytuk, hogy józan ítélőképességünket, kreativitásunkat elnyomják, visszafejlesszék. Sőt az egyik legnagyobb bűnként azt is elkövették, hogy elhitették az emberek túlnyomó többségével, hogy ezt is az ő érdekükben teszik, hogy úgy sem lehet rajta változtatni.
Ezért érdektelen a lakosság tömege. Aki pedig mégis veszi magának a bátorságot, hogy higgyen a saját szemének, s ha kérdései vannak, addig ne álljon meg, míg igaz választ nem kap, ők is megállnak ezen a ponton. Ők egy Messiást várnak, arról kérdezgetve a cselekvőket, mikor csináltok már valamit?
S ez két mondást is eszem juttat, az egyik J.F.Kennedy-től származik: "Ne azt kérdezd, mit tehet érted a haza, hanem azt, hogy te mit tehetsz a hazáért"
A másik egy közmondásunk: "Segíts magadon, Isten is megsegít". Nos a magyar közmondások, mindig a nép megfigyeléseiből, tapasztalataiból erednek, épp ezért hasznos megszívlelni őket. Ez is a mi gyökereink, magyarságunk része. Már aki még emlékszik rá, hogy mi az….
Audie Rácz Era
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
