|
Orbáni felelősség Siófokon 2. rész
olvasónktól 2010.03.23. 09:43
Összegezve a most ismertetett ingatlan-nyilvántartási problémákat megállapítható így az, hogy a Sió Ingatlan Invest Kft vevő a Siófoki Képviselőtestületi jóváhagyással aláirt 2007. február 23-i adásvételi szerződés alapján ténylegesen mindösszesen az azóta elbontott 22 db. lakás és üzlethelység ingatlant szerezte meg úgy, hogy az ehhez tartozó, siófoki 6603. hrsz. alatti 4615 m2 területű ingatlan tulajdoni illetőségének bizonytalan meghatározása folytán telekingatlanhányadot nem szerzett meg. ... Szerintem a kérdések válaszaként az is megállapítható, hogy a Siófoki Önkormányzat eladó, valamint a vevő a jelenleg kialakult állapotot kívánták létrehozni már a szerződés aláírásakor is.
Orbáni felelősség Siófokon
a Jókai Villától a Pláza gödörig
2. rész
Tisztelt Főügyészség!
Siófok Város Képviselőtestületének 2007. januári ülésen „Siófok Szabadság tér 4. sz. alatti (6603/A/1-15, 6603/B/1-7 hrsz.)ingatlanok értékesítése” tárgyú előterjesztés után a Csorba Ottó, a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság elnöke „A bizottság megköszöni a Jogi Osztály szakmai munkáját, hiszen ez egy sokrétű, összetett szerződés.” szavakkal támogatta Dr. Balázs Árpád előterjesztése alapján vizsgált, ide másolatban mellékelt adásvételi szerződést.
1./ A szerződés első oldalán olvasható „Ingatlanok” cím utáni szövegrész utal a vétel tárgyára. Meghatározza azt, hogy a szerződés első pontjában felsorolt ingatlanokat vásárolja meg a Sió Ingatlan Invest Kft vevő a szerződés alapján.
A szerződés első pontja pedig ezt a vétel tárgyát képező ingatlanokat az alábbi szavakkal kezdi ismertetni:
„A szerződő felek rögzíti, hogy az Eladó kizárólagos tulajdonában vannak a Siófok 6603. hrsz-ú ingatlan 2491/4618-ad eszmei illetőségén található Siófok Szabadság tér 4. szám alatti Társasház alább megjelölt albetétei, melyek önállóan forgalomképesek.” majd felsorol a szerződés összesen 22. db. többségében üzlethelyiség illetve lakás megjelölésű ingatlant úgy, hogy minden egyes ilyen ingatlannál utal a siófoki 6603. hrsz-ú ingatlanból ehhez tartozó tulajdoni illetőségre is. Az itt felsorolt 22. db. ingatlan 6603/A/1-15, illetve 6603/B/1-7 jelölésű, azaz ebből megállapítható az, hogy összesen két társasházközösséghez tartozó 22. db. albetétesített ingatlant és ehhez tartozó tulajdoni illetőséget vásárolt meg ténylegesen a szerződés szerint a Sió Ingatlan Invest vevő.
-------------------
Megtekintve a siófoki 6603. hrsz-ú ingatlannak tulajdoni lapját, annak II. részén irt adatokból kétségtelenül állapítható meg az, hogy valóban társasház-közösségi tulajdonban van ennek az ingatlannak 2491/4618-ad tulajdoni illetőségű része, míg az ezt meghaladó 2127/4618-ad tulajdoni illetősége a Balaton Coop Zrt tulajdonában van a jelenlegi ingatlan-nyilvántartási adatok szerint is.
Ellenben a társasházközösségekre utaló 2491/4618-ad illetőséggel kapcsolatos földhivatali adatok között C 1-6 jelzés is olvasható az A 1-15-, illetve B 1-7 adatok mellett.
Azaz a mellékelt szerződés első pontjában felsorolt vétel tárgyát képező ingatlanok nem merítik ki a siófoki 6603. hrsz-ú ingatlannak 2491/4618-ad tulajdoni illetőségű részénél felsorolt ingatlanokat, melyből következően a szerződésben felsorolt vételi ingatlanokhoz tartozó teleknagyság a Siófok Szabadság tér 4. szám alatt attól függ, hogy a szerződésből kihagyott 6603/C/1-6 hrsz-ú jelzésű szintén társasházi tulajdont képező ingatlanokhoz mekkora tulajdoni illetőség társul. Ahhoz a 6603/C/1-6 hrsz. alatti ingatlanokhoz, melyeknek földhivatali nyilvántartás szerint jelenleg is a szerződésben nem szereplő Balaton Coop Zrt. a kizárólagos tulajdonosa. Közöttük kettő darab raktárnak és négy darab lakásingatlannak.
Tovább nehezíti a problémát az, hogy földhivatali nyilvántartás szerint a három társasházközösség egymáshoz képest nem tisztázta a telekből – közösből – megillető hányadát, a szerződés szerint a két társasházközösségben felsorolt albetéteknek megfelelő önálló ingatlanokhoz tartozó közös építményrészek külön-külön 10.000/10.000-ed – 10.000/10.000-ed tulajdoni illetőségre adódnak (Az A 1-15-ig felsoroltaknál tetejében a számlálók összege pontatlan).
Összegezve a most ismertetett ingatlan-nyilvántartási problémákat megállapítható így az, hogy a Sió Ingatlan Invest Kft vevő a Siófoki Képviselőtestületi jóváhagyással aláirt 2007. február 23-i adásvételi szerződés alapján ténylegesen mindösszesen az azóta elbontott 22 db. lakás és üzlethelység ingatlant szerezte meg úgy, hogy az ehhez tartozó, siófoki 6603. hrsz. alatti 4615 m2 területű ingatlan tulajdoni illetőségének bizonytalan meghatározása folytán telekingatlanhányadot nem szerzett meg.
------------------------
2./ A szerződés első pontjának utolsó bekezdésében szerződő felek megállapítják azt, hogy Balatonföldvár Jegyzője által kiadott 1016-5/2004. számú alatt jogerős bontási engedély alapján már a bontási munkálatok megkezdődtek eladó részéről a vételi ingatlanoknál, majd vevő a következő nyilatkozatot tette:
„A Vevő jelen okirat aláírásával is hozzájárul a bontáshoz, illetőleg kijelenti, hogy az ingatlanok birtokbavételét követően maga fogja folytatni a bontási munkálatokat.”
Ezt követően a szerződés 11., 22. és 23.pontja is foglalkozik a vételi ingatlanok bontásával, majd ehhez képest a szerződés 14. pontja az ilyenkor szokatlan mondattal kezdődik:
„ Az eladó hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanok tekintetében a projektet finanszírozó pénzintézet – a tulajdonjog fenntartással történő eladásra is figyelemmel Vevő tulajdonjoga bejegyzésének hatályával, kizárólag a Vevő, mint kötelezett terhére, jelzálogjog, vételi jog és/vagy elidegenítési és terhelési tilalom iránti kérelmet nyújtson be.”
Szokatlan azért, mert mindkét fél jól tudta azt, hogy a vételi ingatlanok bontása szerződés szerint folyamatosan történik, rövid határidőn belül a bontás által a vételi ingatlanok megsemmisülnek, így a Siófoki Önkormányzat mint eladó jól tudta azt, hogy az idézett hozzájárulás folytán a vevő által megsemmisíteni tervezett ingatlanoknak biztosítékba adásához járul hozzá.
Az sem vitás, hogy megsemmisítés alatt álló ingatlanokat egyetlen Pénzintézet sem fogad el biztosítéknak, így az eladó szerintem azt is jól tudta, hogy vevő a vételi ingatlanok bontását, megsemmisítését feltehetően elhallgatja abban a kölcsönszerződésben, melyre a szerződés utal, melyre tekintettel jelzálogjog, vételi jog vagy elidegenítési és terhelési tilalom kerülhet a vételi ingatlanokra bejegyzésre.
Ennek az eladói hozzájárulásnak megfelelően vevő előbb a vételi ingatlanokat 2008. év novemberig elbontotta, majd az ide másolt tulajdoni lap minta szerint mind a 22 db. megsemmisített ingatlan tulajdoni lapjára 2008. december 18-án hárommilliárd –négyszázötvenmillió forint keretbiztosítéki jelzálogjog került bejegyzésre.
3./ A szerződés 22. pontjának második mondata szerint „A bontás folytatása és a terület beépítetlen területté történő átminősítése a Vevő feladata, azonban az ehhez szükséges valamennyi nyilatkozatot az Eladó köteles kiadni.” vevői kötelezettségvállalás olvasható, melyből következően vevő jól tudta már a szerződés megkötésekor azt, hogy a vételi ingatlanok elbontása után a a 4615. m2 nagyságú siófoki 6603. hrsz. alatti területnek a „lakóház, udvar, vendéglátó, áruház” ingatlan-nyilvántartási megjelölése törlésre kerül.
Ennek ellenére a több mint egy éve még a törmeléktől is megszabadított üres telek a jelenlegi állapotában is azt jelzi ingatlan-nyilvántartási közhiteles adatok szerint, hogy ott „lakóház, udvar, vendéglátó, áruház” felépítmények találhatók.
Annak ellenére, hogy az ügyvédi képviselettel rendelkező vevő jól tudja azt, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 27. § 2. bek-e a következőket is tartalmazza:
„Az ingatlan tulajdonosa ….illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak … a nyilvántartás tárgyát képező épület építmény létesítését, illetve elbontását.”
Azzal a ténnyel, hogy közel másfél éve az ingatlannak tulajdonosa és használója nem tesz eleget ennek a törvényi kötelezettségének, szerintem azt kívánja elérni, hogy a mára valótlan „lakóház, udvar, vendéglátó, áruház” bejegyzések lehetővé tegyék továbbiakban is a közel négymilliárd forint keretbiztosítéki jelzálogjog teher létezését igazolni az ingatlan-nyilvántartásnál.
4./ Szerződés 11. pontja az eladó elállási jogát említi arra az esetre, ha 2 éven belül a vevő a bontást nem folytatja, és az építkezést nem kezdi meg, majd erre az elállási lehetőségre tekintettel tudomásul vette a Siófoki Önkormányzat mint eladó vevőnek azt a kötelezettségvállalását, hogy a vételi ingatlanokra időközben bejegyzett jelzálogjogot elállási jog gyakorlása esetén vevő törölteti.
Ily módon állapítható meg azt, hogy vevő a szerződés aláírásakor már számított arra, hogy a bontás és az építkezés kettő éven belül nem kezdődik meg vevő által, illetve azt is lehetségesnek tartotta a Siófoki Önkormányzat, hogy a két éves határidő alatt jelzálogjog terheket fog bejegyeztetni eladó a vevő által már megkezdett felépítményekre.
Kérdés ennek alapján az, hogy a Siófoki Önkormányzat mennyiben szándékolta akár eshetőleges szándékkal is a jelenlegi azt az állapotot létrehozni már a szerződés megkötésekor, hogy az időközben megsemmisített vételi ingatlanok elbontásának kötelező földhivatali bejelentésének elmulasztását kihasználva többmilliárd forint keretbiztosítéki jelzálogjog folytán biztosítékot nem létező ingatlanok nyújtsanak?
Valamint az is kérdés, hogy a Csorba Ottó bizottsági elnök által megköszönt tevékenysége a Jogi Osztálynak miért nem terjedt ki arra, jelzálogjog terhet az adós – tulajdonos – csak akkor kérheti töröltetni, ha ehhez a jelzálogjog jogosultja engedélyt ad?
Vagy arra miért nem terjedt ki a figyelme a szerződés előkészítése során közreműködő Jogi Osztálynak, hogy ha reálisan számítani kellett a Siófoki Önkormányzatnak azzal, hogy két éven belül nem kezdődik meg az építkezés, valamint jelzálogjog bejegyzés is várható ezen időszakban a vételi ingatlanokra, akkor az elállási jog helyett, miért nem a tulajdoni lapra bejegyezhető joggal biztosított Ptk. 374. § szerinti visszavásárlási jogot alkalmazták jogi eszközként az elállás helyett.
Szerintem a kérdések válaszaként az is megállapítható, hogy a Siófoki Önkormányzat eladó, valamint a vevő a jelenleg kialakult állapotot kívánták létrehozni már a szerződés aláírásakor is.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
