| Cikk : LÉTBIZTONSÁG ÉS HARMÓNIA |
LÉTBIZTONSÁG ÉS HARMÓNIA
forrás: Siklaky István 2010.01.17. 11:27
A magyar történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme azoknak az együttélési, erkölcsi szabályoknak az összessége, amelyek történelmünk folyamán beivódtak népünk tudatába, amelyek meghatározzák az állampolgárok és az állam vezetői kölcsönös viszonyát. Ezek a szabályok - bár időről időre egyes elemei meghatározott szövegekben is kifejeződtek, mint a vérszerződésben, az Aranybullában, az 1948-49. évi sarkalatos törvényekben - lényegében népünk tudatában élnek, ezért "fölülről" hatalmi szóval nem változtathatók meg. Ezek csak a nép közös tudatában módosulhatnak, hozzáigazítva az együttélési szabályokat a korszakos történelmi változásokhoz. Az ország alkotmányos alaptörvénye és minden más jogszabálya jogszabálya ehhez a közös tudatunkban élő történelmi alkotmányhoz kell, hogy igazodjék. Az alkotmányos hagyományt, a Szent Korona eszmét a továbbiakban hat alaptételben fejezzük ki, és mindegyikhez hozzáfűzzük, milyen irányt mutatnak időszerű nemzeti sorskérdéseink megoldásához.
LÉTBIZTONSÁG ÉS HARMÓNIA
Részlet: Síklaky István: LÉTBIZTONSÁG ÉS HARMÓNIA c. könyvéből:
(236-342. oldal:) Javaslat az alkotmány-helyreállítás folyamatára
Síklaky Istvánnak, a Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület tagjának a Fáy Árpád vezette ALKOTMÁNYOSSÁGI MŰHELY ÉS FÓRUM TÁRSASÁG anyagainak felhasználásával készült vitaindító tervezete
 |
Miért kell helyreállítani az alkotmányosságot?
(Mi kell és mi nem kell Magyarország népének?)
NEM KELL a GDP (nemzeti össz-pénzforgalom) állandó növelése, NEM KELL a külföldi tőke becsábítása, NEM KELL a világpiaci versenyképesség erőltetése, mert mindezek arra szolgálnak, hogy a bankokat és az exportot a kezükben tartó multikat és hazai multimilliomos kiszolgálóikat továbbgazdagítsák az ország népe nagy többségének továbbszegényedése árán.
KELL a történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme visszahelyezése az ország társadalmi rendjének alapjává, és így az 1944-es német megszállással megszakadt jogfolytonosság helyreállítása, mert erre az alapra épülhet a független, jóléti Magyarország.
A történelmi alkotmány alaptételei
(Kiindulópontok az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés számára)
|
A magyar történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme azoknak az együttélési, erkölcsi szabályoknak az összessége, amelyek történelmünk folyamán beivódtak népünk tudatába, amelyek meghatározzák az állampolgárok és az állam vezetői kölcsönös viszonyát.
Ezek a szabályok - bár időről időre egyes elemei meghatározott szövegekben is kifejeződtek, mint a vérszerződésben, az Aranybullában, az 1948-49. évi sarkalatos törvényekben - lényegében népünk tudatában élnek, ezért "fölülről" hatalmi szóval nem változtathatók meg. Ezek csak a nép közös tudatában módosulhatnak, hozzáigazítva az együttélési szabályokat a korszakos történelmi változásokhoz. Az ország alkotmányos alaptörvénye és minden más jogszabálya jogszabálya ehhez a közös tudatunkban élő történelmi alkotmányhoz kell, hogy igazodjék.
Az alkotmányos hagyományt, a Szent Korona eszmét a továbbiakban hat alaptételben fejezzük ki, és mindegyikhez hozzáfűzzük, milyen irányt mutatnak időszerű nemzeti sorskérdéseink megoldásához.
Miért kell helyreállítani az alkotmányosságot?
(Mi kell és mi nem kell Magyarország népének?)
NEM KELL a GDP (nemzeti össz-pénzforgalom) állandó növelése, NEM KELL a külföldi tőke becsábítása, NEM KELL a világpiaci versenyképesség erőltetése, mert mindezek arra szolgálnak, hogy a bankokat és az exportot a kezükben tartó multikat és hazai multimilliomos kiszolgálóikat továbbgazdagítsák az ország népe nagy többségének továbbszegényedése árán.
KELL a történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme visszahelyezése az ország társadalmi rendjének alapjává, és így az 1944-es német megszállással megszakadt jogfolytonosság helyreállítása, mert erre az alapra épülhet a független, jóléti Magyarország.
A történelmi alkotmány alaptételei
(Kiindulópontok az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés számára)
A magyar történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme azoknak az együttélési, erkölcsi szabályoknak az összessége, amelyek történelmünk folyamán beivódtak népünk tudatába, amelyek meghatározzák az állampolgárok és az állam vezetői kölcsönös viszonyát. Ezek a szabályok - bár időről időre egyes elemei meghatározott szövegekben is kifejeződtek, mint a vérszerződésben, az Aranybullában, az 1948-49. évi sarkalatos törvényekben - lényegében népünk tudatában élnek, ezért "fölülről" hatalmi szóval nem változtathatók meg. Ezek csak a nép közös tudatában módosulhatnak, hozzáigazítva az együttélési szabályokat a korszakos történelmi változásokhoz. Az ország alkotmányos alaptörvénye és minden más jogszabálya jogszabálya ehhez a közös tudatunkban élő történelmi alkotmányhoz kell, hogy igazodjék.
Az alkotmányos hagyományt, a Szent Korona eszmét a továbbiakban hat alaptételben fejezzük ki, és mindegyikhez hozzáfűzzük, milyen irányt mutatnak időszerű nemzeti sorskérdéseink megoldásához.
A történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme
első alaptétele:
MAGYARORSZÁG ÖRÖK SZABADSÁGA
(Hungaria semper libera)
Sem a kormány, sem az Országgyűlés, sem bármilyen népszavazás nem jogosult lemondani a magyar nép - a mai és jövendő nemzedékek - szuverenitásáról, önrendelkezési jogáról, szabadságáról. Kormány, Országgyűlés, népszavazás csak olyan ügyekben fogadhatják el nemzetközi vagy nemzetek feletti szervek Magyarországra (is) vonatkozó döntési jogát, amelyek több ország, vagy az egész emberiség alapvető érdekeire, életfeltételeire vonatkoznak. (Ilyenek például a Kárpát-medence vízszabályozása, vagy a Föld légkörének torzulása ellen ható szabályok.) Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés meghatározó pontjai ellentétben állnak ezzel az alaptétellel, és így érvénytelenek.
A második alaptétel:
MINDEN BIRTOKLÁS FORRÁSA A SZENTKORONA
(Sacra Corona radix omnium possessionium)
Ebből következően nem vonhatók magántulajdonba az élet természet-adta feltételei: a föld, a víz, a levegő, az energiaforrások. Ezeket az emberiség, a Magyarország területén élők esetében a magyar nép minden nemzedéke adományként kapta. Ezek elérésére és igénybevételére minden ma élő és jövendőbeli magyar állampolgár azonos jogokkal rendelkezik. Más szóval: nem kerülhetnek magántulajdonba, nem sajátíthatók ki a megújuló természeti kincsek, fenntartásukról a magyar társadalomnak folyamatosan gondoskodnia kell; a nem megújítható természeti kincsek (pl. bányakincsek) felhasználásánál pedig tekintettel kell lenni a jövő nemzedékek érdekeire. Ezt fejezi ki a második alaptétel, mivel a Szent Korona Magyarország népének, minden nemzedékének megtestesítője.
Hasonló a helyzet az emberi szellem alkotásaival, amelyek lényegében több ezeréves közös szellemi fejlődés gyümölcsei, az egész emberiség, minden nemzedék közös tulajdona. A szellemi alkotóknak, míg élnek, joguk van szerepet játszani művük sorsának alakításában, és jogosultak arra is, hogy a művük nyomán keletkező anyagi haszonból - ha van ilyen - méltányosan részesüljenek. Nem jogosultak azonban arra, hogy művüket elzárják azoktól, akiknek művük (megismerése, használata, stb.) hasznára lehet. (Így például a mezőgazdasági nemesítések, újítások ilyen értelemben az egész ország közkincsét képezik.)
A történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme
harmadik alaptétele.
A SZENT KORONA MINDEN TAGJÁT
EGY ÉS UGYANAZON SZABADSÁG ILLETI MEG
(Una et eadem libertas)
(Modern jogi nyelven ez a törvény előtti egyenlőség tétele.) A Szent Korona tagjai kezdetben mindazon népek nemesei voltak, akik a Kárpát-medencében a magyar törzsfők vérszerződésével megalapozott államban, közös szabadságban éltek. A Szent Korona eszmének a nép tudatában végbement fejlődésével a nemesek kiemelt helyzete megszűnt, a Szent Korona tagsága minden országunkban élő nép minden tagjára kiterjedt. Ez a hagyomány ma is megnyilvánul Horvátország alkotmányában, és a mai szlovák nyelvben, amelyben külön szó van arra, hogy valaki a Szent Korona eszme alapján tartozik a magyarsághoz (uhorsko, a középkori latinságban: hungarus), és külön szó a magyar etnikum tagjára mad'arsko). Így az 1848-49-es forradalom szlovákul uhorska revolucia, az 1956-os forradalom pedig mad'arska revolucia. A szlovák kultúra nagy alakjai, mint Matei Bel, Comenius és mások így vallották magukat szlováknak és uhorsko-nak. Ennek példája Zrínyi Miklós híres mondása is: „Horvát vagyok, tehát magyar." Az ilyen értelemben való magyarsághoz tartozás tudata a ruszinok közt is eleven.
A negyedik alaptétel:
A SZENT KORONA TAGJAINAK JOGA ÉS KÖTELESSÉGE
ÉLNI AZ ELLENTMONDÁS ÉS ELLENÁLLÁS JOGÁVAL,HA MEGSÉRÜL A SZENT KORONA ESZME
(lus resistendi et contradiscendi)
Ez az alaptétel 1222-ben az Aranybulla-okmányban is megjelent (az angol Magna Carta-val szinte egy időben). Az 1848-49-es szabadságharc közjogi alapja is ez az alkotmányos alaptétel volt.
E tétel erejét mutatja az a birtok-adománylevél, amelyet Zsigmond király 1390-ban adott Péter comes-nek. Idézzük az adomány indokolását: „Abban az időben, amikor felségünk méltóságának gyarapítása végett győzelmes seregével Magyarország területére jött, Péter comes az említett Magyarország java és méltósága érdekében a seregnek híven és hatalmasan ellenállva birtokainak és javainak felgyújtásával és elpusztításával őszinte és állhatatos hűsége miatt amelyet a magyar Szent Korona iránt tanúsított félelem nélkül, kevéssé igazságosan igen nagy károkat szenvedett a mi követőinktől és akkori híveinktől. "
A mi számukra arra ad jogot és arra kötelezi ez a tétel országunk minden állampolgárát, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy - bár a magyar kormányfő aláírta az EU-csatlakozási szerződést - minél előbb visszaszerezzük önrendelkezési jogunkat, és ne hagyjuk, hogy kihúzzák lábunk alól az ország földjét.
A történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme
ötödik alaptétele:
AZ ALKOTMÁNYOS ALAPTÖRVÉNY, MINDEN JOGSZABÁLY,
A TÖRVÉNYHOZÓ, VÉGREHAJTÓ ÉS BÍRÓI HATALOM MINDEN INTÉZKEDÉSE MEG KELL, HOGY FELELJEN A SZENT KORONA ESZMÉNEK
(Sub specie Sacrae Coronae)
A mi nemzedékünkre hárult az a feladat, hogy - miután végre megszűnt az idegen katonai megszállás - az 1944. évi német megszállással megszakadt alkotmányos jogfolytonosságot helyreállítsuk. Ez azt jelenti, hogy népi kezdeményezéssel fel kell állítani az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, amely a történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme szellemében kidolgozza és népszavazásra bocsátja az Alkotmányos Alaptörvényt, majd olyan képviselőket kell küldeni az Országgyűlésbe, akik egész jogrendszerünket és közintézmény-rendszerünket hozzáigazítják az Alkotmányos Alaptörvényhez.
A hatodik alaptétel:
HATALOM NEM ALKOTMÁNYOZHAT
Csak a Magyarország népe történelmileg alakuló közös tudatában élő történelmi alkotmány, a Szent Korona eszme szellemében, népi kezdeményezésre felálló Alkotmányozó Nemzetgyűlés által kidolgozott és népszavazással jóváhagyott Alkotmányos Alaptörvény érvényes. Minden más „alkotmány"-nak, vagy „alaptörvény"-nek nevezett dokumentum érvénytelen. Az Alkotmányos Alaptörvény módosítása is csak ilyen eljárással hajtható végre. Az ebből adódó teendőkre teszünk javaslatot a következőkben.
Az alkotmány-helyreállító nemzetgyűlés egy lehető összetétele
NÉPI SZEKCIÓ
Egy-egy megye valamennyi községének és városrészének (Budapesten a kerületeknek) 4-4 küldötte MEGYEI (BUDAPESTI) RÉSZNEMZETGYŰLÉST alkot. Hasonló módon választ 4-4 küldöttet a Vajdaság, Erdély, Kárpátalja, Felvidék egy tömbben élő magyarsága. A résznemzetgyűIések kidolgoznak egy-egy ajánlást az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés számára, és megválasztanak az ajánlás képviseletére megyénként (tömbönként) 4-4 küldöttet. Ők alkotják az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés Népi Szekcióját.
ÉRDEKKÉPVISELETI SZEKCIÓ
A szakszervezetek és más bejegyzett érdekképviseleti egyesületek 2-2 küldötte.
TÁRSADALMI SZEKCIÓ
A tudományos és szakmai egyesületek/testületek 2-2 küldötte.
A Magyarok Világszövetsége 3 küldötte.
Az Alkotmányozási Műhely és az Alkotmányozási Jószolgálati Testület 3-3 küldötte.
Az országos (legalább 5 megyében tagszervezettel rendelkező) civil szervezetek 2-2 küldötte.
EGYHÁZI SZEKCIÓ
A történelmi egyházak 3-3 küldötte.
A nem történelmi egyházak 1 -1 küldötte.
IGAZSÁGÜGYI SZEKCIÓ
A bírói és ügyészi testület 3-3 küldötte.
SZEMÉLYEK SZEKCIÓJA
A szellemi élet kiválóságai, a következő kiválasztás szerint: Az előbb felsorolt népi és testületi küldöttek által javasolt személyek jelölő-listára kerülnek. Azok kapnak meghívást a Nemzetgyűlésbe, akik a jelöltek közül megkapják a népi és testületi küldöttek 1/3-ának szavazatát, de legfeljebb a legtöbb szavazatot kapott 50 személy.
Az alkotmány-helyreállító nemzetgyűlés felállításának egy lehetséges folyamata
a/ A községek/városok polgáraiból, a történelmi alkotmány szellemiségét magukénak valló helyi civil szerveztek kezdeményezésére, polgári körök, párt alapszervezetek összefogásával helyi ALKOTMÁNY-HELYREÁLLÍTÁSI KOALÍCIÓK alakulnak.
b/ Az egy megyéhez tartozó községek/városok Alkotmány-helyreállítási Koalíciói 4-4 küldöttéből megalakul a Megyei (Budapesti) Rész-nemzetgyűlés.
c/ A megyei (budapesti) rész-nemzetgyűlések kidolgozzák ajánlásaikat az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés számára, és az ajánlás képviseletére 4-4 „követet" küldenek a Nemzetgyűlésbe. A megyei (budapesti) követek összessége a nemzetgyűlés népi szekciója.
d/. Az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés Népi Szekciója összeül és kidolgozza a többi szekcióba meghívandó szervezetek és személyek jegyzékét (lásd „Az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés Összetétele" című pontot). A Népi Szekció megválasztja titkárságát. A Titkárság lebonyolítja a meghívásokat, és megszervezi az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés alakuló ülését.
e/ Az Alkotmány-helyreállító Nemzetgyűlés kidolgozza a történelmi alkotmány (a Szent Korona eszme) elveit tükröző Alkotmányos Alaptörvény tervezetét, majd népszavazásra bocsátja.
f/ A választópolgárok új Országgyűlést választanak, amelynek egy év alatt végrehajtandó feladata a jogszabályok összehangolása az Alkotmányos Alaptörvénnyel.
E folyamat teljes időtartama 3-4 évre becsülhető.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
