|
A jelöltállítás társadalmasítása
2009.09.27. 07:27
Az, hogy a listás jelöltek száma (210) meghaladja az egyéni jelöltek (176) számát, már önmagában létrehozza a vazallusi rendszert a képviselők és a pártvezetés között. Ennek fordítva kéne lennie! A jelenlegi képviseleti rendszer vonatkozásában a 176 egyéni és 100 listás képviselő már inkább kifejezné a népképviseleti rendszer arányosságát, azzal a nem lényegtelen kiegészítéssel, hogy az 5%-os küszöb megszűnne és a képviselők visszahívhatók lennének.... Síklaky István nagytiszteletű barátom a Fennmaradás Műhely keretén belül javasolta még 2000 előtt a „becsületszerződés” megkötését a képviselőjelölt és az adott választókörzet választói között. A Magyarok Szövetsége a huszonegy pontjával és a politikai programjával ezt az ötletet kívánja tovább fejleszteni, és „Társadalmi Szerződés” formájában általánossá és példaértékűvé tenni úgy, hogy önmaga ne váljon párttá, hogy pártfüggetlenségét és civil jellegét megőrizze, egyfajta pártok-felettiséget akar, miközben a pártok társadalmi kontrollját folyamatossá tenné és intézményesíteni akarná a kétkamarás parlament létrehozásával. Ez a megoldás nem újkeletű a magyar jogfejlődésben. Alábbiakban Takács András írását közöljük, mely megjelent a  Kárpáti Harsonában is.
Az MSZ által kezdeményezett társadalmi szerződéssel kapcsolatos írásukhoz kapcsolódóan küldeném cikkemet.
A jelöltállítás társadalmasítása
Előbb embert válassz!
A jelenlegi választási és parlamentáris rendszer önmagában hordozza a pártdiktatúra kialakulását, a képviseleti rendszer formálissá válását, a pártvezetés önjáróvá válását.
A párt mint társadalmi, politikai szervezeti forma nem attól vált a diktatúra eszközévé, hogy szervezeti formája párt, hanem attól, hogy kikerült a választók folyamatos és állandó ellenőrzése alól. A négyévenkénti megmérettetés nem elégséges, mivel a választók biankó meghatalmazást adnak a pártoknak. A választási kampány a megtévesztés és a hazugság horrorisztikus színjátékává vált Magyarországon és a világon egyaránt. „Egy dolog a választási, és más dolog a kormányprogram.” Ez a pártpolitikai felfogás elfogadhatatlan a választópolgárok részéről.
Az, hogy a listás jelöltek száma (210) meghaladja az egyéni jelöltek (176) számát, már önmagában létrehozza a vazallusi rendszert a képviselők és a pártvezetés között. Ennek fordítva kéne lennie! A jelenlegi képviseleti rendszer vonatkozásában a 176 egyéni és 100 listás képviselő már inkább kifejezné a népképviseleti rendszer arányosságát, azzal a nem lényegtelen kiegészítéssel, hogy az 5%-os küszöb megszűnne és a képviselők visszahívhatók lennének.
Nem kellően átgondolt állampolgári kezdeményezés volt a listaállítás megszüntetése, mivel ebben az esetben a társadalom kisebb és szegényebb csoportjainak esélye sem lenne képviselethez jutni a parlamentben. Ha csak egyéni jelöltek indulhatnának, akkor a médiában való megjelenés döntené el, hogy ki jut mandátumhoz, mivel az pénzkérdés, így a milliárdosok parlamentjévé válna a magyar törvényhozás. Hány milliárdos őrült, Gyurcsány-féle hazaáruló kerülne be a magyar törvényhozásba? Nem hiszem, hogy ezt szeretnénk!
Másik ellenvetésem az ilyen és hasonló kezdeményezésekkel, ha nem tudom, hogy mire és hogyan akarom az adott rendszert megváltoztatni, akkor elégedjek meg a kritikával, a probléma gyökereinek a feltárásával, hátha lesznek nálam okosabbak, akik a megoldást is megtalálják.
Ma már nem elég a NEMET kimondani, hanem az IGEN-ek adnak megoldási lehetőséget.
Síklaky István nagytiszteletű barátom a Fennmaradás Műhely keretén belül javasolta még 2000 előtt a „becsületszerződés” megkötését a képviselőjelölt és az adott választókörzet választói között. A Magyarok Szövetsége a huszonegy pontjával és a politikai programjával ezt az ötletet kívánja tovább fejleszteni, és „Társadalmi Szerződés” formájában általánossá és példaértékűvé tenni úgy, hogy önmaga ne váljon párttá, hogy pártfüggetlenségét és civil jellegét megőrizze, egyfajta pártok-felettiséget akar, miközben a pártok társadalmi kontrollját folyamatossá tenné és intézményesíteni akarná a kétkamarás parlament létrehozásával. Ez a megoldás nem újkeletű a magyar jogfejlődésben.
A jelenlegi választási rendszer majdhogynem lehetetlenné tenne egy ilyen felállást társadalmasítást, amennyiben elfogadnánk a társadalmi szervezetek vezetőinek mindenhatóságát és a jelöltállítást meghagynánk a jelenlegi formájában a pártvezetés kiváltságának.
A jelöltkiválasztást vissza kell adni a választópolgároknak! A Társadalmi Szerződés intézményesülése jó lehetőséget biztosít arra a jelenlegi rendszeren belül is arra, hogy a választók kötött program, cél, alkalmasság ismeretében állítsanak jelöltet, függetlenül attól, hogy melyik párt zászlaja alatt indul a jelölt. A Társadalmi Szerződés alanyi és garanciális része hitelesítené és biztosítaná a jelöltet és a támogatókat egyaránt a közvélemény előtt, a támogatottság nem névleges és nem garancianélküli.
A szerződés az adott országgyűlési választáson indulni kívánó előjelölt és az őt támogatók között köttetne meg. Amennyiben szervezeti háttérrel jön létre a megállapodás, akkor a két szervezet jóváhagyó tudomásulvételével válna politikailag is kezelhetővé a szerződés.
A Magyarok Szövetsége esetében a 21 pont elfogadása a kiindulási alap, ami kiegészíthető lenne értelmező rendelkezésekkel és a helyi közösség által fontosnak tartott pontokkal.
Ezt a szerződést egyfajta polgárjogi, vállalkozói szerződésnek kellene tekinteni, ahol a jelölt vállalja, hogy képviselővé válása esetén ilyen és olyan célok megvalósulása érdekében fog szavazni a törvényhozásban, míg a támogatók azt vállalják, hogy a jelölt kampánystábjának tagjaként munkát végeznek a közös cél érdekében. Egy ilyen megállapodás garanciális részét képezné, hogy a támogatók akár lemondásra is felszólíthatnák a képviselőjüket, amennyiben megszegte a megállapodást, ami jelen esetben erkölcsi nyomásgyakorlás lenne a nyilvánosság előtt. A jelenlegi törvények szerint a megválasztott képviselő szabadon rendelkezik a megszerzett mandátumával, így egyéni döntésén múlik, hogy lemond-e vagy sem, erre kényszeríteni a jelenlegi törvényi keretek között semmilyen módon nem lehetséges. Ezért a lemondás kikényszerítésére anyagi oldalról lehetséges, azzal, hogy a kampányban munkát végző támogatók anyagi kárpótlására lehetőséget biztosítana a Társadalmi Szerződés, ami polgári peres úton akár érvényesíthető is lenne.
Olvasva a Magyarok Szövetségének Társadalmi Szerződésre vonatkozó javaslatának változásait, nem is értem, hogy ezt a részt, mármint a 100 000 forintos kötbérre vonatkozó részt, miért hagyták ki.
A jelöltállítás társadalmasítása rögzített program és garanciák estében a helyi közösségek kezébe adná az adott választókerület egyéni képviselőjének társadalmi kontrollját, visszahívhatóságát. A képviselő érdekelt lenne abban, hogy folyamatos kapcsolatot tartson a választóival. Ezzel a közélet iránti felelősség mindkét fél részéről erősödne.
A jelenlegi választási rendszerből fakadóan a megyei listák és az országos lista teszi szükségessé, hogy a társadalmi szerződést kötő jelöltek pártjelöltként is regisztrálva legyenek az Országos Választási Irodánál, függetlenül attól, hogy tagjai-e az adott pártnak vagy sem.
A listaállítás „kényszere” jó lehetőséget ad a vidék politikai önszerveződésére, akár választókerületi, akár megyei szinten, hogy a támogatói közösségeket egy koordináló ernyőszervezet fogja össze. Ebben az esetben mód és lehetőség nyílna arra, hogy a társadalmi szerződéssel bíró képviselőjelölteket támogatók befolyással bírjanak a megyei pártlisták összeállítására, de még az országos listára is.
Természetesen ez az elképzelés a jelenlegi törvényi előírások adta lehetőségekből indul ki, és nem egy jövőbeli elképzelés ideája. Egy merőben más választási rendszer más és más megoldásokkal biztosítja vagy szűkítheti a társadalmi kontroll intézményesülését.
Ne felejtsük el, a jelenlegi viszonyokat csak a törvényhozáson belül lehet megváltoztatni, de ehhez be kell kerülniük azoknak a társadalmi erőknek és képviselőiknek a parlamentbe, akik egy nemzeti elkötelezettségű, pártokráciától mentes országvezetést akarnak.
2009. augusztus 6.
Takács András
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
