A Szabad Riport beszámolója az Nemzeti Jogvédő Alapítvány 2008. 06. 17-én tartott sajtótájékoztatójáról.

Grespik László javaslatot tett arra, hogy a túsztárgyaló mintájára legyen úgynevezett gyülekezésjogi tárgyaló státusz is, - elkerülendő az emberek sérülését, valamint a dologi károkat.

A sajtótájékoztató apropója az NJA időszerű jogvédő ügyeinek ismertetése volt.

A tájékoztatót a szervezet prominensei és meghívott vendégeik  adták, a következő témákat ölelve fel:

Az 1956 után kivégzett Komjáti Ferenc ítéletének semmissé nyilvánítás

A 2006. évi őszi rendőri brutalitások áldozatainak jóvátétele: már öt perben nyertek első fokon a károsultak, - peren kívüli egyezség továbbra sincs

Az Alkotmánybíróság 2008. május 27-i határozata elismerte a spontán tüntetéseket, megsemmisítette a gyülekezési törvénynek az ilyen tüntetések kötelező feloszlatását előíró rendelkezését, a döntés hatásai

A „passzív engedetlenség" szabálysértés, mint „jogi gumibot" a gyakorlatban

Az MTV székházostrommal vádoltak büntetőperének fejleményei

Az egri Markoth Ferenc Megyei Kórház működtetése körüli jogi helyzet

Megszületett az első jogerős ítélet a délvidéki magyarok állampolgársági próbapereiben

Elsőfokú ítélet a 2002. július 4-i Erzsébet-hídi „hídfoglalás" miatti büntetőperben

Felszólalók voltak:

Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke

Dr. Gaudi - Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője  

Dr. Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi tagja

Dr. Szellák Adrienn ügyvéd,  a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvéd partnere

Dr. Gyurta Tibor ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvéd partnere

Felkért vendég hozzászóló: Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens

A délben kezdődő tájékoztató elsősorban a nemzeti sajtó érdeklődésése mellett zajlott le. Nagyon fontos és hasznos információk és friss hirek láttak itt napvilágot.

Mi úgy gondoljuk, hogy ezzel rengeteg, pénzt időt és munkát lehetne megspórolni. Kérdésünkre Gaudi ügyvéd úr elmondta, hogy bár Becne József úr hajlani látszott a az egyezségre, azonban ez mégis húzódik, valószínűleg a politikai elhatározás hiányzik hozzá. Grespik László emlékeztetett arra, hogy a kártalanítások nagyságrendje is gátat szab e hajlandóságnak. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy ez esetben a brutális oszlatásokban való bűnösségüket,  ismernék automatikusan be.  

Morvai Krisztina kiemelte, hogy a NJA-t annak felismerése hívta életre hogy az emberi jogaink pártállástól, hovatartozástól függetlenül megilletnek bennünket, s e jogok közösen illetnek meg minket, s nem szabad semmit elszigetelten kezelni. Az NJA zászlajára tűzte e  közösségi jogok védelmét mely érték alapú jog is egyben.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás egy friss hírrel örvendeztette meg a sajtótájékoztató résztvevőit, mely beszéde közben érkezett. A Fábián Gábor ügyében folyó másod fokú tárgyaláson az egyik rendőr a felettesére vallott, miszerint a felettese törte el az áldozat ujját. Megtört a jég, megindult az egymásra mutogatás, szemben az eddigi egymást mentegetéssel, amikor a felelőst nem lehetett megtalálni. A bátor rendőreink nem vállalták saját tetteiket, nem ismerik el felelősségüket. Mindenki a 2. 3. sorban volt, és így tovább.

Dr. Grespik László beszélt arról, hogy a spontán tüntetés fogalmának megalkotása és bevezetése a magyar és az európai jogrendszerbe az ő nevéhez fűződik,. Melynek nyomán idén májusban az Alkotmány Bíróság is kimondta, hogy a spontán békés jellegű tüntetést nem lehet feloszlatni, mert az jogszerű.

Majd kitért a 2008.07. 07-ére kitűzött tárgyalásra, - mely a 2006. október 23-i  budapesti tüntetések oszlatása jogszerűtlenségének megállapítása iránti per, - várhatóan utolsó tárgyalása lesz. (Melynek helye, ideje: 2008.07.07. 9-órakor a Fővárosi Bíróság Markó utcai épületében I. em. 22.) A per azért számít nagy horderejűnek, mert mintegy 240 felperese van. S ha a fenti határozatra alpozva kimondják az oszlatások jogszerűtlen voltát, akkor a kártésítés összegszerűen 14-15 millió forintra rúghat. S az elvi hodrereje legalább ilyen nagy.

Grespik László jogelméleti megfogalmazásában visszaható hatályú az AB mostani rendelkezése, miszerint a békés jellegű tüntetés nem oszlatható fel, mert 1993 04. 07.-én a Római szerződés 11. pontjának megfelelően a magyar jogrendbe való bemeléseével ez törvénnyé vált. Ergo nem az Eu-ba lépésünkkel vált a magyar jogrend részévé.

Grespik László további javaslatokkal is előállt a rendészeti szervek felé, melyek ott megértő fülekre találtak. Javaslatot tett arra, hogy a túsztárgyló mintájára legyen úgy nevezett gyülekezésjogi tartgyaló státusz is, - elkerülendő az emberek sérülését, valamint a dologi károkat.. Erre a feladatra vállalkozott, ha a tüntetők is elfogadják őt, mint közvetítőt. A Szabad Riport kérdésére elmondta, azt is, hogy meggyőződése, hogy a 2006-os TV Székház elleni ostrom alkalmával megelőzhető lett volna a sok sérülés és dologi kár, ha már akkor létezett volna e gyülekezésjogi tárgyaló státusz, és lett volna egy közvetítő, melyet mindkét fél elfogad. 

A „jogi gumibot” téma ismertetésekor tudhattul meg; ha valaki a felszólításnak nem téve eleget, a helyszínen marad, ezentúl már nem követ el rendzavarást, mint szabálysértést. Ahogy ezt Grespik László ironikusan megfogalmazta a zászlóval álldogáló helyben maradó tüntetők esetére: „magyar zászló közelében való ácsorgás büncselekményét követték el”.

Ez az állampolgári engedetlenség ma már a nem számít a gyülekezési jog megsértésének, az Ombudsman állásfoglalása alapján.

A továbbiakban szó volt még sok más érdekes esetről, és Morvai Krisztina összefoglalta a Budaházi per kapcsán szerzett tapasztalatait. Valamint szó esett még az egri Markoth Ferenc Megyei Kórház működtetése körüli jogi helyzetről, és a délvidéki magyarok állampolgársági próbapereiben megszületett az első jogerős ítéletről.

A sajtótájékoztató végén az előadók válaszoltak a kérdésekre.

A Szabad Riport megkérdezte, tervezik-e a precedens jog inditványozását, legalább a tömeges azonos tipusú ügyekben történő döntések felgyorsítása érdekében?

 

Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy a Legfelsőbb Bírósági iránymutató eseti döntése nem negligálható a bíróságok részéről. Ők maguk is hosszú egyeszségi ajánlatokat tesznek, ahol részletes okfejtést adnak, mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében.

 

Grespik László kiegészítette ezt azzal, hogy Magyarországon úgynevezett kvázi precedensjog van, mely nem kötelező de hajlító hatályú. A számitógép ma már megkönnyiti az eseti döntések előhozását, s ez generálja az eseti döntésekre való hivatkozások számát, minőségét és mélységét. A keresés így könnyebbé vált..

Megkérdeztük Grespik Lászlót vállalja-e a közvetítő szerepét július 5-én, ha az ellenállókat a provokatív felvonulás spontán reakciókra sarkallná, s ez kiváltaná a rendőri a beavatkozást?

 

Természetesen! - hangzott a válasz  -, hiszen ez egy neutrális feladat, és távolság tartással kell lenni a rendőrséggel szemben, hogy a rendőrséggel való „lebratyizás” vádját elkerülje, inkább azon tüntetőkkel szimpatizálva, akik nemzeti és egészséges érzetűek. Zétényi Zsolt megfogalmazásában a jogvédelem liberális attitüd, vagyis tetszik, nem tetszik bármilyen tüntetés esetében egy ilyen tárgyalót el kell fogadni mindkét félnek, hiába ajálkozna, ha nem fogadnák el közvetítőnek. Akkor bármennyire is elege van a sérülésekből, a jogsértésekből, és károkból, az egész mégis csak elvi szinten marad. Ez részéről egyébként elvi kérdés, ahogy Kennedy mondta „Sose tárgyaljunk félelelmből, és sose féljünk tárgyalni.”

A Szabad Riport következő kérdése magára arra a provokativ plakátra vonatkozott, melyet honlapunkon is közzétettünk egy korábbi cikkünk illusztrációjaként, konrétan a Jogvédő Alapítvány álláfoglalására véleményére voltunk kiváncsiak.

 

Gaudi doktor kitért arra, hogy e tárgyban már mások is megkeresték őket, de egyelőre közvetlen büntetőjogi eszközt nem találtak, ettől függetlenül felháborítónak és kiskorúak testi, erkölcsi fejlődését veszélyeztetőnek találták a plakátot. Mint elmondta meg lehet vizsgálni annak a szülőnek a felelőségét, hogy adta-e hozzájárulását és milyen fomában tette ezt, s ez kimerítheti-e a kiskorú veszélyeztetése büncselekmény tényállását.

A kérdésre, hogy ott lesznek-e?

 

Gaudi-Nagy Tamás hozzátette, hogy temészetesen minden tüntetésen végeznek megfigyelő tevékenységet, és nem csak ők, hanem az Emberi Jogok Országgyűlési Biztosa is.

A sajtótájékoztatón elhangzottak mutatják az NJA felvállalt feladatainak sokrétűségét és széleskörűségét.

Tapasztalhattuk, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány számára egyaránt fontos a magyar nemzet minden  polgára, éljenek akár a történelmi határainkon belül vagy kívűl.

Kívánunk munkájukhoz további nagyszerű sikereket és erőt!

Audie Rácz Era

Alább csatoljuk mind azon kapcsolódó tájékoztató anyagokat, melyeket az NJA rendelkezésünkre bocsájtott.

 *Nemzeti Jogvédő Alapítvány közleménye a Gyülekezési törv. alkotmányossága tárgyában

*Nem jogerősen elítélte a büntetőbíróság Budaházy Györgyöt és öt vádlott-társát...

*Összefoglaló az MTV székház „ostroma” kapcsán, folyó perről...

*2006. október 23-i jogsértések miatt kártérítésre kötelezték a rendőrséget...

*Az Októberi Hídblokádról - 2006.okt.26.

*Árpád-házi sávos zászló és passzív engedetlenség

 *Egri Markhot Ferenc Kórház ügye

*A délvidéki magyarok, állampolgársági próbapereiről

*2006. őszi rendőri jogsértések miatti kártérítési ügyek...

 *A passzív engedetlenség szabálysértés, - mint jogi gumibot

*2006. ősz - továbbra sem hajlandó az egyezségkötésre a rendőrség