Csath Magdolna: A Bajnai-terv
A népszerű közgazdász érthető módon magyarázza el országunk és társadalmunk küszübön álló kifosztását
2009/04/26 - 09:31 Szent Korona Rádió

Csath Magdolna elénk tárja mindazt, amit a libatolvaj intézkedéseinek következtében várhat ránk. Írásához kiegészítést is fűzünk, amiből a kormány újabb aljassága derül ki.

Azért beszélünk tervről, mert - hogy lényegét, a drasztikus megszorításokat enyhítse - Bajnai és csapata a megszorítócsomagot "egyéves cselekvési tervre" keresztelte át. Az interneten olvasható anyag legfőbb jellemzője, hogy tele van ellentmondásokkal. Az alapvető ellentmondás a válságkezelés céljaként megfogalmazott munkahelyteremtés, valamint a tervezett megszorítások munkanélküliség-növelő hatásai között feszül.

Abból kell kiindulnunk, hogy a magyar gazdaság mély válságban van. Ezt mutatja a szűkülő nemzeti jövedelem és a növekvő munkanélküliség. A nemzetgazdaság zsugorodásának jele az ipari termelés 25 százaléknál nagyobb csökkenése, és a kilenc százalékot meghaladó munkanélküliség. Ezek a rossz gazdasági-társadalmi adatok csak részben köszönhetők a nemzetközi gazdasági válságnak. Nagyobb szerepet játszott kialakulásukban a rossz gazdaságpolitika és a 2007-től folyamatosan alkalmazott megszorítások. Az újabb, az eddigieknél durvább megszorításoktól ezért nem a munkahelyek megmaradását és számának növekedését, hanem éppen a munkanélküliség fokozódását várhatjuk. Nézzük akkor a bejelentett változtatásokat!

Áfaemelés: Magyarország már a jelenlegi húszszázalékos áfakulcsával is a legmagasabb fogyasztói adójú országok egyike. Az áfa 25 százalékra emelése csökkenteni fogja a fogyasztást, és növelni az inflációt. Ez rossz a lakosságnak, de a hazai piacra termelő magyar kis- és közepes cégeknek is, mivel csökkenő keresletre számíthatnak. A csökkenő kereslet hatására pedig elbocsátásokra kényszerülnek, ami növelni fogja a munkanélküliséget. Az alapvető élelmiszerek áfájának kétszázalékos csökkentésétől nem várható a szegények helyzetének javulása. A 18 százalék ugyanis még mindig nagyon magas. Ráadásul valószínű, hogy a kétszázalékos áfacsökkentést a kereskedők fogják majd "zsebre rakni".

A munkaadói járulék csökkentése: ez a lépés elvileg hozzájárulhatna a munkahelyek megőrzéséhez, de egyrészt hatása nagyon sokára fog jelentkezni, másrészt pedig nem is vonatkozik mindenkire. Ugyanis csupán a minimálbér kétszerese alatt keresők esetén csökken majd a járulék öt százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a magasabban kvalifikált szakemberek foglalkoztatása továbbra sem lesz érdeke a munkaadóknak. Ez a megoldás azt igazolja, hogy Bajnaiék sem becsülik a tudást.

Egyébként mindez újabb adóelkerülési hullámhoz is vezethet, mivel arra ösztönzi a munkaadókat, hogy maximum a minimálbér kétszeresének megfelelő bért fizessék ki hivatalosan, a többit pedig zsebbe adják. Végül a magyar kis- és közepes vállalkozásokon ez a lépés semmit sem segít, mivel rájuk a jelentősen csökkenő fogyasztás miatti keresletkiesés erősebb hatást gyakorol.

A személyi jövedelemadó alsó sávhatárának minimális - évi kétszázezer forinttal történő - felemelése csak jövőre várható, de ennek kedvező hatását is lerontja a tervezett "szuperbruttósítás", vagyis az adóalap összes járulékkal való megemelése. Ez ugyanis adóemelést jelent.

Az összes többi tervezett lépés: az ingatlanadó, a nyugdíj- és bérbefagyasztás, a tizenharmadik havi bér elvonása a közszférában, ami valójában nyolcszázalékos életszínvonal-rontást jelent, a családi pótlék befagyasztása, a lakáshitelek állami támogatásának megvonása, a gyes és a gyed időtartamának csökkentése, a gázár-kompenzáció csökkentése, a munkabéren kívüli juttatások megadóztatása mind életszínvonal- rontó és fogyasztást csökkentő lépés, ezért a hazai piacra termelő magyar cégek túlélési lehetőségeit rontja. A lakáshitelek támogatásának megvonása az építőipar piacát szűkíti. A jövedéki adó emelése a szállítási tevékenységet drágítja, ezért árfelhajtó hatású. Ezek az intézkedések egyértelmű, hogy gátolják a gazdaság válságból való kilábalását, ezért nem munkahelyteremtő, hanem munkahely felszámoló lépések.

Fel kell figyelni arra is, hogy a Bajnai-terv nemcsak amiatt tudásellenes, mert a kvalifikált, nagy tudású szakembereket foglalkoztató cégeket és intézményeket kizárja a munkaadói járulék csökkentésének a lehetőségéből. Ez az értékrend a családipótlék-jogosultság 23 éves korról húszra való csökkentésénél is tetten érhető. Ez ugyanis a felsőfokú tanulmányokat végzők életét nehezíti meg. Visszaköszön benne Bokros és a Reformszövetség azon véleménye, hogy minek annyi diplomás, tanult ember Magyarországon!

A cselekvési terv alapos tanulmányozása után nyilvánvalóvá válik, hogy Bajnaiék ismét a külföldi nagytőkének akarnak kedvezni. Erre utal, hogy a "munkaintenzív", azaz a tudást nem igénylő, tömeggyártást megvalósító külföldi cégeket akarják továbbra is kedvezményekkel hazánkba telepíteni. Igaz, arra is utal az anyag, hogy a "nagy hozzáadott értéket termelő iparágakat" is támogatni kell, azonban az anyagot összeállítók nincsenek tisztában azzal, hogy szakértők szerint melyek ezek az iparágak. Ugyanis az anyag "nagy hozzáadott értéket termelő" ágaknak nevezi az összeszerelő munkahelyeket teremtő járműipart - valószínűleg így akarja igazolni az autógyáraknak, közöttük legújabban a Mercedes cégnek adott jelentős költségvetési támogatást - és a környezetszennyező, nem tudásalapú logisztikát. (Egyes Kecskemétről származó híresztelések szerint gyanúsan nagy a csend és a suskuss a leendő Mercedes-gyár körül. Annak ellenére, hogy a gyár helyének szolgáló telket már kifizették a városnak, könnyen lehet, hogy az egészből mégsem lesz semmi, mivel a német kormány részéről a gépjárműipar visszaesése miatt ésszerű döntésnek az látszik, hogy támogatást fog adni a Daimler cégnek, hogy a gyártást ne telepítse ki Magyarországra, hanem inkább tartsa otthon. Emiatt a Gyurcsányék által harsányan ünnepelt szerződés és a beharangozott kecskeméti gépkocsigyártás a jelen helyzetben könnyen füstté válhat. A megvásárolt telken egyébként mindeddig egy kapavágást nem végeztek - a szerk.)

Összefoglalva: a Bajnai-terv család- és magyarvállalkozás-ellenes intézkedésegyüttes, amelynek legfőbb célja valójában a külföldi nagytőke és a pénzvilág érdekeinek kiszolgálása a magyar családok és vállalkozások kárára. Ez a terv nem is próbálja megoldani a gazdaság alapvető szerkezeti problémáit. Ezért hiteltelen és nem számíthat a magyar társadalom támogatására.

Csath Magdolna közgazdász

Kiegészítés: Kiderült, honnan jött a Bajnai - csomag, ami nem is az övé

Bárki is lesz a Magyar Köztársaság következő miniszterelnöke, már egy aláírt, az EU felé bevállalt és április 3-a óta hatályban lévő megszorítási csomag rendelkezései szerint kell irányítania Magyarországot. Veres János pénzügyminiszter március 10-én írta alá a most "Bajnai-csomagként" emlegetett megszorító csomagot, különben az ország nem kapta volna meg az IMF-EU hitel soron következő részletét. Információink szerint az elmúlt hetekben többször is járt a fizetésképtelenség határán az ország.

Az április 2-i Magyar Közlönyben megjelent, így már hatályban van a "Bajnai-csomagként" megismert kormányzati intézkedéssorozat. Bajnai Gordon tehát utólag veheti a nevére a csomagot, amely ezek szerint még a Gyurcsány-kormány alkotása. A kormányrendeletet Gyurcsány Ferenc is ellátta kézjegyével. A rendelkezés szerint a dokumentum kihirdetése után 1 nappal, vagyis április 3-ától hatályos.

Az elmúlt év novemberében aláírt 6.5 milliárd euró uniós hitel harmadik részletét csak akkor kapja meg Magyarország, ha eleget tesz az Egyetértési Megállapodást kiegészítő gazdaságpolitikai kritériumoknak. Az ezeket tartalmazó kormányrendeletet hirdette ki április 2-án a Magyar Közlöny. A kiegészítő megállapodást március 10-én írta alá Veres János pénzügyminiszter és Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, és márciusi 11-i brüsszeli keltezéssel látta el kézjegyével Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa.

(Inforádió)

kapcsolódó cikkünk: Bajnai féle válság kezelés